Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013. március 8.

2013.03.08

Igen, igen! Eljött az a nap, amikor eljött Philiph is! Emlékeztek, ő az óriás ezermesterünk!

Nagyon megörültünk egymásnak. Mondtam is neki, hogy gyere, hadd nézzem, mennyit nőttél tavaly óta! Szerintem vagy egy bő centit, úgyhogy – ha lehet hinni a tavalyi mérekezésnek –, akkor most 194 centi.

Igaz, ma talán egy kicsit alacsonyabb volt, lévén, hogy a fáradságtól kicsit vonszolta magát. Ugyanis tegnap este a felesége elment egy belfasti koncertre, és hajnali 2-re ért haza. Ő meg addig nem tudott elaludni. Úgy kell neki, minek mulat az olyan, aki nem bírja?!

De különben ügyesen csinálja: be kellett mennünk a nappaliba, hogy megkérdezhesse tőlem, hogy tetszik-e a szigetelési munkájuk (nemrég ő meg Edy leszigetelték a szoba két hideg falát). Mondtam, hogy nagyon ügyesek. Úgy tűnik, csak erre a dicséretre várt, mert hirtelen rábökött egy félig hintaszékre – nem a szék a fél, hanem úgy néz ki a lába miatt, mintha hintaszék lenne, pedig nem is –, majd azt mondta: Szuper, ennek örömére elvinném ezt a széket. Mire Y. ugrott, és már vitte is ki a kocsiba! Még R. is segített neki betuszkolni a hátsó ülések mögé! Philiph pedig közben elégedetten mosolygott, és úgy kommentálta a szerzeményt, hogy a kezét dörzsölve kifejtette: a gyerekek nagyon fognak neki örülni, hát még a kutya! A hintaszékből ugyanis állandóan kiesik, ahogy helyezkedik benne.

Gondoltam magamban, ha errefelé ez csak így megy, akkor én majd a kandallóra fogok rábökni a hónap végén…

A délelőtt folyamán egyébként befejeztem a kerti székeket, és egy másik szék-projektbe kezdtem.

Ebéd előtt leugrottam a partra. Napok óta nagyon borús az idő, ma többször szemerkélt is, úgyhogy még azt a két képet is kitöröltem a gépemből, amit csináltam. Ennek ellenére még esősen is jó hely ez a kis óceánpartocska. 

Hazafelé meglátogattam a helyi turisztikai info irodát is, ahol jó kis szóróanyagokat gyűjtögettem a jövő heti Titanic Múzeumos túrához. Merthogy, ha minden igaz, jövő csütörtökön és pénteken Belfastba és Bangorba kirándulunk Boldival.  Remélem, utána majd jó kis képes beszámolóval tudok szolgálni nektek!

A nap többi része aztán igazán kellemesen telt: megcsináltam kb. a negyedét a díszpárnának, miközben a rádió anyák napi country-zenés kívánságműsorral szórakoztatott. (Itt most van anyám napja, és a betelefonálók 90%-a azt mondta, hogy neki van a világ legjobb Mamija.  Na de akkor mégis: melyik a legjobb?)

Többen kérdeztétek, hogy van Boldi. Jelentem, remekül. Sokat pihen az Y. által készített pecsvörkös ágytakarón. Ő is várja már, hogy egy kicsit jobbra forduljon az idő, mert sok kinti teendőnk lenne. Íme egy friss kép róla:

 img_7312.jpg

Különben most is a Hungarian Room (a magyar szoba) a mienk. Miattam lett elnevezve így, és ez most komoly, illetve ezért zöld a fala, fehér az ablakkeret és piros a sötétítő függöny, vagy roló vagy mi a szösz. A mellettem levő szoba a svéd szoba, ami sárga, a redőny pedig kék. Azt a svéd házaspár barátaik miatt csinálták így.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.